A Tolna megyei Nagydorog legjelentősebb birtokosa a Széchényi-család soraiból került ki. Országos viszonylatban is jelentős főnemesi családról van szó. A 18. század végén és a 19. század elején élte a család a virágkorát. Első kiemelkedő alakja, a családi vagyon megalapozója Széchényi György (1592-1695), aki egy viszonylag későn induló papi pályán futott be hatalmas karriert. 39 évesen plébános, majd kanonok, később pécsi, veszprémi, győri püspök. 1675-től kalocsai érsek, 1685-ben pedig elfoglalhatta a magyar katolikus egyház hierarchiájának csúcsát jelentő esztergomi érseki-prímási széket. Tíz éven át töltötte be ezt a magas tisztséget, 103 éves korában halt meg. Birtokainak nagyságát 400 ezer kat. holdra becsülték. A magyar grófi címet 1697-ben I. Lipót adományozta a családnak. A 18. század első felében a nemzetség meglehetősen szerteágazott, de 1777-re Széchényi Ferenc (1754-1820) maradt az egyedüli férfiörökös, így a birtok újra egy kézben koncentrálódott. Országos jelentőségű politikus. Fiai: Lajos, Pál és István. Közülük Széchenyi Lajos 1824-ben anyai örökségként jutott a Tolna vármegyében található dorogi uradalomhoz, 8820 kat. hold földterülethez. Az 1830-as évek elejéig még nagyobb 32 ezer kat. hold földdel gyarapítja vásárlás útján a családi birtokot. Ekkor már több mint 107 ezer kat. holdat tudhatott magáénak. Második felesége Wurmbrand-Stuppach Francoise (1797-1873) művelt osztrák grófnő, az 1837-ben alapított tolnai óvóképző és óvoda európai szintű programja szerint a legkorszerűbb szellemben nevelte gyermekeit. (Kurucz Rózsa, 2002). Elsőszülött fia Széchenyi Imre (1825-1898) országgyűlési képviselő, diplomata, zeneszerző, másodszülött fia Széchenyi Dénes (1828-1892), a magyar lovaskultúra megteremtője volt. Adalékok a lovaglás tanításához címmel megjelent könyve korszakalkotó felfedezéseket közölt. A mű 1871-ben Pesten magyar, majd 1872-ben Bécsben német nyelven jelent meg.

Széchenyi Dénes és felesége, gr. Hoyos Mariette (1838-1926) házasságából több fiú született. Egyikük Széchényi Viktor (1871-1945), a 20. század első harmadának egyik legjelentősebb Fejér megyei nagytekintélyű, nagy munkabírású és jelentős köztiszteletben álló személyisége volt. Magánélete kiegyensúlyozott volt, feleségével, Ledebur-Wicheln Karolina grófnővel 1897 óta hosszú, boldog házasságban éltek. Öt gyermekük született: Zsigmond, Sarolta, Irma, Márta és Antal. Leghíresebb utóda elsőszülött fia, gróf Széchenyi Zsigmond (1898-1967), a magyar vadászati kultúra kimagasló alakja, Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, aki számos máig népszerű könyvet írt utazásairól. Az Ahogyan elkezdődött...című művében − amely valószínűleg legkiemelkedőbb alkotása −, a tündéri gyermekkort idézi meg végtelen kedvességgel, finom humorral és egy cseppnyi nosztalgiával. Megismerhetjük családját, barátait, tanítóit, a sárpentelei boldog, felhőtlen gyermekkort. Megemlékezik édesapjáról is, aki „habár tevékeny életének pihenő óráiban szívesen elvadászgatott, a lovat mindig előbbre valónak tartotta a puskánál.” (Széchenyi Zsigmond, 2011.)

15. A Széchenyi család tolnai ágának genealógiája

Forrás