Skip navigation

Bevezetés

40 évet töltöttem el a pedagógus pályán, ebből kb. 30 évet a környezeti nevelés területén tevékenykedtem. Ahhoz a szerencsés nemzedékhez tartozom, amelynek itt Európában nem kellett háborút átélnie. S ha a térképre tekintünk, földrajzi koordinátáink a jövőre nézve is biztatóak. Ugyanakkor a nemzedékem (éppen egyetemi éveim alatt a 70-es években) lépte át globális szinten életmódjával a Föld eltartó képességét. Ennek a súlyos felelősségnek a felismerése, felismertetése és a tudatos változás az egész emberiség számára létkérdés, a nevelők számára pedig pedagógiai feladat. Razali Ismail a 2. Föld-csúcs főtitkára így jellemezte a helyzetet: „Úgy éljük fel az erőforrásokat, úgy szennyezzük a környezetet, és úgy növeljük a szegénységet, mintha mi volnánk az utolsó nemzedék.”  Az erőforrás felhasználásnak jelzője az ökológiai lábnyom.  A fogalom jelentése: A Föld, egy ország, vagy család által elfogyasztott javak előállításához szükséges földterület és a megtermelt hulladék befogadásához szükséges földterület mennyisége. Jelenleg a Földön 1,8 ha a bio-kapacitás egy főre. Magyarország ökológiai lábnyoma 3,7 ha, USA 7,59 ha, Finnország 7 ha, India 0,75, Banglades 0,5 ha, a világátlag pedig 2,85 ha.

Az ökológiai lábnyomszámítás bonyolult, de az életviteli szokásokra vonatkozó kérdések alapján becsülhető. Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy életvitelünk mennyire viseli meg a természeti környezetet. Mértékegysége globális földhektár.

(Források: www.kothalo.hu; www.glia.hu/okolabnyom, www.fna.hu)

 

Medows és munkatársai a Növekedés határai c. korszakos művükben megállapítják, hogy a XXI. század meghatározó lesz az emberiség jövője szempontjából. Felteszik a talán nem költői kérdést: „Van-e még elég időnk, hogy a világméretű katasztrófához vezető folyamatokat lefékezzük.” Kerényi Attila összegyűjtötte (Környezettan, 439-440) mit kell elkerülni, ha a biológiai adottságainak megfelelő ideig kíván az emberiség (Homo sapiens) a Földön élni.

-          népesség robbanást;

-          nukleáris világháborút;

-          a biodiverzitás drasztikus csökkentését;

-          környezet szennyezést;

-          biológiailag aktív területek csökkentését;

-          élelmiszerek minőségromlását.

Mit kell tennie az emberiségnek:

-          az egyenlőtlenség csökkenését;

-          környezetkímélő energiatermelést;

-          környezeti erőforrás kíméletes használatát;

-          természetesebb módon élni;

-          körfolyamatokat megvalósítani a gazdaságban.

 

László Ervin munkáiban a változás harmonikus útját javasolja. Feladatunk felelősséggel gondolkozni, élni és cselekedni. Új világkép kódexet állított össze, amelynek alapja a tudomány, a hit, a vallás és az ifjúság. Daniel Goleman Zöld út a jövőbe című (Nyitott műhely Bp. 2009.) könyvében kifejtett javaslata az, hogy a fogyasztói társadalom logikája szerinti tudatos vásárlás teremti meg a lehetőséget, azaz a tudatos vásárlás mindent megváltoztathat. Az emberiségnek újra kell tanulni az ökológiai környezethez való alkalmazkodást. Ez az ökológiai intelligencia, illetve a „ez az intelligens viselkedés arra tanít bennünket, hogy ha nagyszámú résztvevő egyszerű elveket követ, lehetővé válik egy nagyobb cél elérése.” Tehát tudnunk kell a hatásokról, változnunk kell, és a tudásunkat másokkal is meg kell osztani. Ez lehetővé tenné az ökológiai intelligencia folyamatos fejlődését. (pl.Tudatos vásárlás 12 pontja.) Újra érzékennyé kell válnunk a természet dinamikájára is. Ha elérjük azt, hogy a piaci szereplők igazodjanak a közösségi érdekekhez, a kereskedelem a közösség jólétének eszköze lehet. „Ne beszéljük többé arról, hogy meg kell gyógyítani a bolygónkat – tolmácsolja McCollum. Nem a bolygónak van szüksége gyógyulásra, hanem nekünk: az egész emberiségnek. (Zöld út a jövőbe 264.)

A környezetbarát áruk iránti igény és a környezetbarát termékek előállításának szükséglete, a hivatalok, otthonok „zöldítésének” gyakorlata jelen van (az egyébként nem fenntartható) nyugati társadalmakban, az ökocímkék, a zöldbeszerzés, továbbá a környezetbarát termékek lassan megszokottá válnak. Kialakulóban a zöld ipar, a zöld gazdaság. A kék gazdaság pedig a helyi gazdaság erőforrásaira, helyi energiára, helyi munkaerőre épít. Ezek a megoldások a leegyszerűsödés természetben is jelenlévő logikáját követik. A lokális fogyasztás, a helyben élők munkaigényesebb termékét preferálja, csökkentve a szállításból adódó kiszolgáltatottságot és szennyezést is. A kékgazdaság az ökoszisztémák működését tekinti mintának. Günter Pauli Kékgazdaság c. művében több ezen az elven szerveződött projektet mutat be.

 

A természet fenntartható működési formáit igyekszik átültetni a gazdaságba, a társadalomba. Ezáltal valósul meg a gazdaság, a rendszer maximális hatékonysága. A társadalmi tőke növekedése a cél, a munkahelyteremtés is ezzel van összhangban. Nagy erénye, hogy gyakorlatilag hulladékmentesen működik. Feltétele, hogy hasznot a közösségek számára termeljen. A gazdaság irányából közelíti meg a válságkezelést, de azt a holisztikus szemléletéből fakadóan kiterjeszti a társadalomra és a környezetre a természet anyag és energia áramlása szolgáltatja a mintát.

(Források: www.zoldzug.hu, www.esovizgyujtes.hu, www.kekgazdasagklaszter.hu)

 

Az ökológiai gazdálkodás iránti igény jelen van a Európai Unió  törvényi szabályozásában is. A megbízható, vegyszermentesebb élelmiszerek, zöldségek gyümölcsök stb.iránti igény hazánkban is terjedőben van. Több ökofalu ( pl. Gömörszőllős, Krisna-völgy) tud már nálunk is mintául szolgálni. Bár különböző indítékokból jöttek létre, szegénység, elnéptelenedés, vallási, tudományos kutatási, a fenntarthatóságról tudást, tapasztalatokat tudnak megosztani.

 

Az alábbiakban következő tananyagok az évtizedek munkájának tapasztalatait is magukban foglalják. Természetesen utalok azokra a munkáinkra is, amelyek a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületében sokévi műhelymunka eredményeként születtek. Ugyancsak megjelennek, olykor szövegszerűen is, azok az írásaim, tanulmányaim, amelyekben pedagógiai szemléletemet, környezeti nevelői elkötelezettségemet foglaltam össze.