Jegyzetünk megírása, különösen visszatekintve elkészítésének hosszadalmas és rögös útjára, bátor vállalkozás volt. Anyaga olyan területeket ölel fel, amelyek magukban bőségesen megszolgálnának egy-egy külön jegyzetet.

Az első fejezet a genomokról szól. A felvett látószög, igyekezetünk szerint, nem túlságosan széles. A technikai háttérről minimálisan szólunk, a hangsúly az elméleti szempontból is fontos élőlények genomján van, ami nem meglepő, hiszen eleve ezek a genomok kerültek megismerésre először. Kiemeljük a genomok kutatásának néhány momentumát, és ismertetünk néhány, általunk fontosnak tartott (és talán nem megszokott szempontok szerint tárgyalt) genomot is, elfogadva, hogy válogatásunk több szempontból támadható. Az ismertetett skála meglehetősen széles, és, megvalljuk, szubjektív. Köszönjük Varga Sándornak becses hozzájárulását.

A következő fejezetekben a makroevolúcióval foglalkozunk, amely kontextust ad a későbbieknek. Szó lesz a makroevolúció mintázatairól, testtervekről, a szerveződési szintekről, szerveződési elvekről, a trendekről, evolúciós rátákról, koevolúcióról és még sok olyan témáról, amelyek egyre inkább egységbe forrnak.

A jegyzet következő része egy nagyon népszerű, és ilyen formában csak alig több, mint tucatnyi éves múltra visszatekintő területről, az evolúciós fejlődésbiológiáról szól. A valóságban azonban a tudományterület múltja több száz évre terjed ki. Megemlékeztünk, egy teljes fejezetben, azokról a tudománytörténeti szempontból is – és a hangsúly itt ténylegesen az is szócskán van -, jelentős kutatókról, akik nélkül ma biztosan nem állnánk ilyen biztos alapokon. A további fejezetek egy „ultramodern” fogalom, a TOOLKIT GÉNEK körül forognak. A géneknek ez a viszonylag kis, az összes gént tekintve tört-százaléknyi készlete adott lökést az állatvilág fejlődésének. Áttekintjük felfedezésüket, evolúciójukat, működésüket, átértelmezzük segítségükkel a HOMOLÓGIA fogalmát. Külön fejezet foglalkozik az evolúciós újításokkal, amelyeknek tanulmányozása feltétlenül az evolúció, és a biológia legérdekesebb területei közé tartozik, többek között néhány ilyen újításnak köszönhetjük, hogy a szárazföldön olvashatjuk ezt a munkát.

A fajon belül zajló evolúció és a faj fölötti evolúció között nincsen éles határ, mint a 10. fejezetben is láthatjuk, majd szó lesz az evolúció és a fejlődés korlátairól, végezetül pedig az „új szintézisről”, amely most már végérvényesen összefogja az evolúciót a genetikával és az egyedfejlődéssel.

Külön fejezetben, inkább könyvrészben szólunk arról, hogy hogyan is zajlott le a földi élet evolúciója, melyek voltak a legfontosabb lépései, fordulópontjai.

Reményeink szerint sokan okulnak majd ebből a jegyzetből. Elsődleges célunk nem az aprólékosan számonkérhető anyag kialakítása volt, hanem egy sokirányú, szemléletformáló alapozás, ami természetesen nem jelenti, hogy a konkrétumokon ne lenne hangsúly. A konkrét fajok, gének, szabályozó körök megjegyzése természetesen más szintre emelheti tudásukat.

Köszönettel tartozunk azoknak a Hallgatóknak, akiknek kiváló dolgozatait felhasználtuk : Baricza Eszter, Kellermeyer Blanka, Vántus Viola, Henn Tamás, Varga Sándor, Tóth Ádám és Takács Liza, Aleczki Manó, Végh Attila értékes munkáját külön is köszönjük .

Az ábrák végső forrásai döntő részben nagy presztizsű könyvek, tankönyvek (Futuyma(2005) : Evolution, Sinauer; Carroll, Grenier és Weatherbee (2005): From DNA to Diversity, second edition, Blackwell Publishing; Gilbert (2006): Developmental Biology, eight edition, Sinauer Associates; Lesk(2007): Introduction to Genomics, Oxford University Press; Bromham (2008): Reading the story in DNA, Oxford University Press) és korábbi munkáink (leginkább: Hoffmann és Csoknya (2000): Fejlődésbiológia II , Pro Pannónia Kiadó) és más, interneten fellelhető anyagaink (Mátics, Kurucz és Hoffmann (2004): Evolúció. Készült az Apertus KHT számára).

Kurucz Gábor nagyban segítette az anyag kialakítását, rajzait számolatlan mennyiségben bocsátotta rendelkezésünkre, értő figyelme kiterjedt az anyag teljes áttekintésére, segítségét ezúton is köszönjük, nem túlzunk, ha szerzőtársnak tekintjük. Az ábrák elkészítésében, a végső forma kialakítása elsősorban Tulok József munkája, Czibulya Balázs néhány kulcsponti, gyönyörű ábrájáért is hálásak vagyunk.

Az animációkat, Kurucz Gábor rajzainak felhasználásával, Baksa Balázs készítette.

Az anyag nagyban támaszkodik néhány kiváló ábrára, amelyeket mások készítettek, és szabadon elérhetőek a Világhálón. Kijelentjük, hogy a szerzők jogait maximálisan elismerjük, és sokszor művészi értékű, de mindig magas színvonalú munkájukat csakis oktatási célra használjuk. Köszönetünket fejezzük ki ezen anyagok sokszor névtelen szerzőinek!

„This presentation draws heavily upon some superb images preparad by others and to our knowledge, freely available ont he Web. In every instance, the copyright of the original artists is acknowledged, and the artwork is being used here solely for teaching purposes. To all the anonmous authors of these graphics, thank you!”

Megjegyezzük, hogy a fajok nevét, és a latin kifejezéseket (pl. sensu stricto) eredetileg dőlt betűkkel írtuk, de a program nem volt partnerünk ezen a téren. Sajnos, nem mindenütt sikerült érvényesítenünk szándékainkat formai téren, amiért szíves elnézésüket kérjük.

Ezen a ponton kell megemlékeznünk minden várakozásunkat felülmúlóan alapos és konstruktív lektorunkról, Vellai Tiborról, aki fáradságot nem kímélve dolgozott munkánkon, nem túlzás, ha szerzőtársnak tekintjük. Kivétel nélkül jobbító javításait igyekeztünk beépíteni munkánkba, remélhetőleg nagy többségben sikerrel jártunk, bár kétségtelen, hogy bizonyos kifogások pl. az egységes megjelenéssel szemben felvethetők, ennek ódiumát kénytelenek vagyunk magunkra vállalni. Munkáját köszönjük!

Fábián Szabolcs és Makkai Géza segítőkészségéért nem lehetünk elég hálásak!

Jegyzetünket

Csoknya Máriának

Szabad Jánosnak

és

Varga Zoltánnak

ajánljuk.