Fenntarthatóság. Mi és
kinek az érdekében fenntartható?
Gondolataim a fenntarthatósággal kapcsolatban: (2013-ban) 1. Milyen főbb elemei vannak a Földi
létnek az ember megjelenésével? Természeti környezet; az ember gazdasági
tevékenysége és a társadalomi viselkedése. (Röviden: természet, gazdaság, társadalom) 2. Melyik komponens játszik jelenleg
„vezető szerepet” a három közül? (a gazdaság,
gazdasági növekedés „képében”) 3. Fenntartható-e a „gazdaság
vezérelt rendszer”? A gazdasági növekedésnek van-e felső határa? (egyes
elméletek szerint: nincs) 4. Mit ért a gazdaság fejlődés alatt?
(mennyiségi növekedést, mindig újabb és újabb termékeket előállítani és minél
többet, nem sportszerű versenyben) 5. Milyen elveket fogalmaz meg a
fogyasztói társadalom? (Egyre gyorsabban termelj, minél hamarabb dobd el,
amid van. Dolgozz – de mit?- Vegyél újabb termékeket, mert a meglevő már nem
DIVATOS. Fogyaszd a tartósított dolgokat, mert messziről, centralizált
előállító helyekről szállítjuk mindenhová) 7. Kik és hányan vannak az élvezői a
fogyasztói társadalom „szokásainak”? (nagyon kevesen, az emberiség ~3-4 %-a). 8. Meddig szeretne az emberiség
fennmaradni? (beláthatatlan ideig) Kivehető-e a természetből (bányászat,
szállítás) a mostani kitermelés ütemében „végtelenségig” az emberiség
igényeinek megfelelő mennyiségű nyersanyag, energiaforrás? (40-100 évig). 9. Boldogságot, emberi életet ad-e a
fogyasztói társadalom az emberiség nagy többségének? (nagyon nem) 10. Mit értsünk ezek után a fejlődés
szó alatt? (Nem fogyasztói szemléletű válasz: Természet vezérelt, az ember
által a természet korlátainak felismerésével megvalósított változások sorát) 10. Összehangolhatók-e a természet, a
gazdaság, és a társadalom igényei? Igen: a természet vezérelt tevékenységgel (mi ember is természeti lény
vagyunk!!!) 11. Lehet-e fenntartható a „fejlődés irányú
változás”? (Igen, ha nem a véges mennyiségben meglevő (fosszilis)
energiaforrások utáni marakodásba torkollik, hanem a már meglevő energia
igényeinket a KIMERITHETETLEN források
felhasználásával, jórészben (de nem teljesen) decentralizált (napenergia, - ennek
akkumulált formája a biomassza, valamint geotermia, ) formában elégítjük ki. |
Ez a helyzet 2013-ban Még napjainkban
is a csak fogyasztói szemléletű „gazdaság”
és a hozzá rendelt elméletek és szabályozások az erőforrások állandó fogyasztásában gondolkodnak, mintha az
erőforrások mindenkor hozzáférhetőek volnának. Sok erőforrást, (mint például
a kőolajat és a földgázt) az emberiség
(egy szűk része) nagyon nagy ütemben fogyasztja. Az
üzleti életben a „fenntartható fejlődés” szókapcsolatot úgy használják, mint ha a jelenlegi fajta gazdasági fejlődés
is fenntartható volna, vagy mintha a kapitalizmus környezetbarát volna és
nem veszik figyelembe a környezeti és
a társadalmi értékeket, szempontokat. MÁS VÉLEMÉNY: A nem fosszilis energiaforrások, az újrafelhasználás, a szolgáltatások megfelelő megszervezése
gazdasági értelemben is lehetővé tud tenni fejlődést, (a korlátozott
erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó
használatukkal. Szemlélet (paradigma) váltás: a fejlődés alatt nem feltétlenül értjük az anyagi növekedést és az emberiség számbeli
növekedését, hanem inkább az emberiség szellemi fejlődésére gondolunk, akkor
ez elvileg lehetséges a Föld élővilága állapotának megőrzése mellett is. Az
előzőekben felsorolt kérdések jelentős mértékben megfogalmazottak már az
egész emberiség számára, de a társadalmak és az egyes ember gyakorlatába még
csak kis mértékben mentek át. A fenntarthatóság ellenében hatnak a következő
tényezők: ·
a fogyasztás-központú szemlélet terjedése, (Kína, India, arab országok) ·
a jólét fogalmának elsősorban az anyagi javakra
történő korlátozása, (USA) ·
a természeti erőforrások végletesen fokozott
felhasználása, (USA, Japán, Kína) ·
a fosszilis és a nukleáris
energiaforrások monopolhelyzete, ezek elosztásában meglevő óriási (130 GJ/év/fő;
10 GJ/év/fő) különbség, (USA,
Európa, -, Afrika, Ázsia,) ·
a szolgáltató ágazat fontosságának
túlzott hangsúlyozása, ·
a „fejlett országokban” az emberek
atomizáltsága, nem természetes életmódja, ·
a megelőzés helyett az „utókezelés”, ·
nem én vagyok a felelős, még magamért
sem, ·
a saját érdek és a közösség érdekének
nem ismerete, félreismerete, boldogság hiány ·
az áltudományos „indoklások” nagy
tere, Mi változtathat ezen a helyzeten? A társadalombeli
totális tudásátadás ·
az átfogó szemléletmód
kialakítása minden korosztálynál, ·
a társadalom – a gazdaság – a
környezet kölcsönhatásait kiegyensúlyozottan figyelembevevő, kezelő tervezés és irányítás minden szinten, ·
az ágazatokra osztott
igazgatási és intézményrendszer kellő mértékű összhangja, ·
a tantárgy-központú, tudományág-alapú
oktatás mellett, ezzel összhangban az összefüggéseket bemutató (integrális ) „tárgyak”
(multidiszciplinaritás) |
Lehet másként
is gondolkodni? Javaslatok hazánkban megvalósítható rendszerekre: |
dr. Német Béla
2013. január 20.
Nemzetközi konferenciák, egyezmények 1992-től
2015-ig
1973 |
nyara. „Olajválság”???? Mi az? |
1987 |
ENSZ
Közgyűlés létrehozta a Környezet
és Fejlődés Világbizottságot A
„Brundtland Bizottság” „Közös
Jövőnk” című jelentése: Meghatározza a fenntartható fejlődés fogalmát: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra,
hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. |
1992 |
Rio de Janeiró –
Környezet és Fejlődés Világkonferencia
|
1993 |
ENSZ Fenntartható
Fejlődés Bizottsága |
1997 |
New York – az ENSZ
Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka (Rió+5) |
1999 |
Kyotoi Egyezmény az üvegházhatású gázok kibocsátásának
visszafogásáról |
2000 |
Tokió „Átmenet a
fenntarthatóság felé”. „A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a
környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő
megőrzésével egyidejűleg.” |
2002 |
2002.
aug. – szept. a dél-afrikai Johannesburgban Fenntartható Fejlődés
Világkonferencia társadalmi-gazdasági
fejlődés és a környezet védelme közötti szoros kölcsönhatás, Földünk
általános környezeti állapota összességében erőteljesen romlik. Stockholmtól Johannesburgig. |
2005-2010 |
A PEAK OIL csúcsán vagyunk? Pl. Magyar Tudomány 2006/1.
62. old. http://www.matud.iif.hu/06jan/09.html,
|