Skip navigation

A Magyarországon élő külföldiek, így a szomszédos országokból érkezett tanulók kategóriái jogi státusuk szerint, az egyes státusok tartalma

Menedéket kérő
Olyan külföldi, aki az országban tartózkodva védelmet kér, és ennek alapján a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatósága megindította az eljárást. A kérelmező (kötelező) tartózkodási helyét a hatóság jelöli ki (befogadó állomás, magánszállás, idegenrendészeti fogva tartás), az eljárás alatt jogszerűen tartózkodó külföldinek tekintendő. A kérelmező rendelkezik (1) tartózkodási engedéllyel, (2) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással illetőleg (3) útlevéllel, amely igazolja személyazonosságát (Mel. 16-17.§), vagy ezek hiányában (4) humanitárius tartózkodási engedéllyel (Itv.15.§).
A határon túli magyar tanulók közül jelenleg csak kevesen tartoznak ebbe a kategóriába. A 80-as évek végén, valamint a 90-es évek elején Romániából érkezett magyarok kezdték kérelmezőként magyarországi életüket, a Jugoszláviai háború alatt pedig a Vajdaságból érkeztek menekült státusért folyamodó magyarok. Jelenleg a magyarokat ért vajdasági atrocitások következményeként ismét növekvő számban vannak menedéket kérő magyar nemzetiségűek Magyarországon.
Menekültként elismert (menekült)
A menekült fogalmát a menekültek helyzetére vonatkozó 1951.évi genfi egyezmény tartalmazza (1989.évi 15.törvényerejű rendeletben olvasható), amelyet a Met. átvett. Olyan külföldi, „aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni", és a személyt a BÁH (regionális szerve) elismerte menekültként. Erről határozatot hoznak, amely kiterjed a legközelebbi családtagokra is. A menekült személyi igazolványt köteles kiváltani (Met.17.§). A mindennapi életben fontos jogi viszonyokban jogai azonosak a magyar állampolgárokéval (menekült státus), mindaddig, amíg a menekült státust a hatóság vissza nem vonja. A romániai forradalom következtében sok Erdélyből érkezett magyar nemzetiségű ember kapta meg ezt a státust. Számottevően kevesebben kaptak menekült státust a volt Jugoszláviai területéről érkezett magyarok közül. Jelenleg ismét vannak frissen elismert, elsősorban Vajdaságból érkezett menekültek Magyarországon, gyermekeik magyar általános iskolába járnak.
Menedékes
Ideiglenesen a BÁH (regionális szerve) által menedékben részesülő külföldi, ha hazájából „fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerült" csoport tagja. Mivel a Kormány ilyen csoportot nem nevezett meg, a törvény e rendelkezése nem alkalmazható (Met.2.§). A menedékes fényképes igazolványt kap, amely személyazonosságát, tartózkodását és a különböző ellátásokra való jogosultságot igazolja (Mel.20.§). Jelenleg menedékes státusú személy nincs Magyarországon, de a 90-es évek elejétől egészen 1997-ig a széthullott Jugoszlávia területeiről tömegesen érkeztek menekülők, közöttük magyar nemzetiségűek is. Többségük a menedékes kategóriába tartozott. Ezeket a státusokat a magyar állam 1997-ben felülvizsgálta. Kisebb részük menekült státust kapott, a többség pedig befogadott státusú lett.
Hontalan
Az ENSZ hontalan személyek jogállásáról szóló egyezménye (kihirdette a 2002. évi II. törvény) tartalmazza e fogalmat, miszerint olyan külföldi, „akit egy állam sem tart a saját joga alapján állampolgárának" (1.§), ha ezt a BÁH (belügyminiszter, aki a végrehajtásért felelős) az idegenrendészeti eljárásban megállapította. Mivel az egyezmény alkalmazására nem adtak ki eljárási szabályokat, nem egyértelmű e jogállás megszerzése. Ugyanakkor az egyezmény részeseként alkalmazni kell azt a rendelkezést, hogy a hontalannak a magyar állampolgárokkal azonos elbánást kell biztosítani „az alapfokú oktatás tekintetében" (22.§). A hontalan személyek valamilyen tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amelyben az „állampolgársága", illetve a „megjegyzések" rovatban szerepelhet a „hontalan" jogállás jelzése. Ilyen lehet különösen a humanitárius tartózkodási engedély (Met.15.§). A volt Jugoszlávia és a Szovjetunió széthullásának következményeként vannak hontalannak nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek Magyarországon, de számuk elenyésző.
Bevándorolt
1994-2001 között az idegenrendészeti hatóság (rendőrség, majd a közigazgatási hivatal) által kiadott, a határozatlan időre szóló, magyarországi tartózkodást és számtalan jogot nyújtó engedéllyel rendelkező külföldi. A bevándorolt személyi igazolvánnyal rendelkezik, amely engedélye visszavonásáig felhasználható. Az 1993. évi LXXXVI. törvény vezette be e jogállást, és az Itv. szüntette meg, új engedélyt 2002.január 1. után már nem adnak ki. A Magyarországon tartózkodó magyar nemzetiségű külföldiek jelentős része még bevándorolt státusú, számuk a honosítások és hazatérések miatt lassan fogy, átadva a helyet a letelepedetteknek.
Letelepedett
2002. január 1-jétől ismét életre hívott jogintézmény, amely 1982-1993 között már létezett. A BÁH (regionális igazgatósága) által a külföldinek kiadott, határozatlan idejű, visszavonásig érvényes magyarországi tartózkodást és néhány jogot nyújtó engedéllyel rendelkező külföldi. Az engedély előfeltétele a legalább hároméves előzetes magyarországi tartózkodás, itteni lakhatás és megélhetés. Az öt évig érvényes fényképes letelepedési engedély kártya formájú, tartalmazza a személy nevét, nemét, lakóhelyét, az okmány kiadásának és érvényességének idejét (Itr.34.§). A bevándoroltak mellett ebbe a kategóriába tartozik a családjával Magyarországon élő magyar nemzetiségű külföldi tanulók legnagyobb része.
Befogadott
Olyan külföldi, aki hazájába (hontalan esetében szokásos tartózkodási helyéül szolgáló államba) „átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja" (Itv.2.§). A befogadottat a BÁH (regionális igazgatósága) humanitárius tartózkodási engedéllyel látja el, valamint az Itv-ben meghatározott átmeneti időszakra (amely akár évekig is tarthat) szerény mértékű ellátást és támogatást kaphat (pl. közösségi szálláson elhelyezés, egészségügyi alapellátás, oktatási intézményben étkeztetés, beiskolázási támogatás). A támogatásokról az ellátási igazolvány nyújt eligazítást (Itr.94.§). Saját anyagi fedezet birtokában egyéb tartózkodási engedélyt is szerezhet, és ekkor az említett támogatásokra nem jogosult (Itr.81-83.§). Ebbe a kategóriába elsősorban menedékes státusuk felülbírálása után kerültek határon túli magyarok. Ezt a státust évenként felülbírálják, a Jugoszláviából érkezett személyek között voltak olyanok, akik 8 éven keresztül ezzel az engedéllyel tartózkodtak Magyarországon. 1999-ig a befogadott státussal rendelkező családok gyerekei nem tartoztak a tanköteles kategóriába. Ezt módosította 1999 évi LXVIII törvény 51.§.
Humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező egyéb külföldi
Ilyen lehet az ország területén született, de felügyelet nélkül maradt, más jogcímen tartózkodási jogot nem nyert kiskorú (Itv.15.§), vagy a vissza nem fordítható külföldi (származási vagy visszafogadásra köteles országa nem biztonságos, kínzásnak, üldözésnek lenne ott kitéve) - Itv.43.§, Itr.43.§. Az engedély általában egy évre szól, amely meghosszabbítható. Számukra kijelölik a tartózkodási helyet, gyermekvédelmi intézményben vagy közösségi szálláson. Ebbe a kategóriába is tartoztak többnyire menekülteket befogadó állomásokon tartózkodó magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok, elsősorban a volt Jugoszlávia területéről érkezettek.
Egyéb tartózkodási engedéllyel rendelkező
Az országban tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel, bejelentett tartózkodási hellyel, érvényes úti okmánnyal rendelkező, közrendi okból nem kifogásolt külföldi, aki legfeljebb két évig érvényes tartózkodási engedélyt kapott. Külföldi munkavállaló kaphat akár négy évig érvényes engedélyt. Ugyanakkor mindegyik engedély meghosszabbítható (Itv.13.§). A kiskorúak leginkább családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyt kapnak, amelynek érvényességi ideje a szülőével (családfenntartó) azonos idejű, annak függvénye. Ha a gyermek időközben nagykorú lett Magyarországon, és öt éve a családban él, és családegyesítés céljából kiadott engedéllyel rendelkezik, a szülők tartózkodási engedélyének lététől, érvényességétől függetlenül jogosulttá válik a magyarországi tartózkodásra, amennyiben képes magát eltartani, lakhatása megoldott (Itv.14.§).
Vízummal rendelkező
A külföldi legfeljebb összesen 90 napot tartózkodhat Magyarországon (beutazó vízum), vagy legfeljebb egy évig, de minden esetben csak meghatározott célból (pl. tanulás, gyógykezelés, családegyesítés) tartózkodhat az országban (tartózkodási vízum). Egyes vízumok legfeljebb hathónapos tartózkodásra jogosítanak (szezonális munkavállalás, humanitárius megfontolásból kiadott) - Itv.9.§. A külföldi vízumát az úti okmányába bélyegzik be, a fenti ideig meghosszabbítható, ám érvényteleníthető is. A vízum a tartózkodási engedély előfeltétele. Azok a magyar nemzetiségű gyerekek, akik a szomszédos országokból kifejezetten tanulási céllal, szüleik nélkül jönnek Magyarországra, döntően ebbe a kategóriába tartoznak.