4. modul: Cigány népismeret a köznevelésben
A modulban a hallgatók megismerhetik azokat a deklarált dokumentumokat, melyek meghatározzák a cigány népismeret tantárgy létjogosultságát.
| Hallgatói tevékenység |
Oktatói tevékenység |
| Ráhangolódás | |
| A hallgatók háromfős csoportokat hoznak létre. A csoportok ráhangolódásképp kitöltenek egy feladatlapot (4.1 melléklet), majd közösen ellenőrzik a megoldásokat. A csoportok összeszámolják a hibapontokat. Az a csapat nyer, aki a legkevesebb hibapontot szerzi. |
Az oktató elmondja az instrukciókat és koordinálja a feladatlap kitöltését, illetve ellenőrzését. |
| A háromfős csoportok minden tagja feldolgoz egy-egy szövegrészt (4.2 melléklet) jegyzeteléssel és kettéosztott napló16 technikával. A hallgatók csoporton belül szóforgó17 technikával ismertetik a szövegrészek lényegét és az általuk kiemelt kifejezéseket, mondatokat (a kiválasztás indoklásával). |
Az oktató ismerteti a feladatot (kiosztja a szövegrészeket) és koordinálja a csoportok munkáját. |
| Az elhangzottakról a csoportok posztert készítenek.18 A csoportok röviden prezentálják a poszterek tartalmát. |
Az oktató irányítja a poszterek bemutatását, illetve összefoglalja, összeveti, rendszerezi, szükség szerint kiegészíti az elhangzottakat. |
| Reflektálás |
|
| A résztvevők két csoportja pró és kontra érveket keres a cigány népismeret oktatásával kapcsolatban konstruktív vita19 technikával. |
Az oktató két csoportot hoz létre és koordinálja a konstruktív vita folyamatát. A feladat végén összefoglalja és csoportosítja a témával kapcsolatos érveket. |
17 Szóforgó technika: a csoport tagjai sorban (pl. az óramutató járásával egyező irányban) elmondják egymásnak a gondolataikat, ismertethetik jegyzeteiket.
18 A hallgatók leírják a poszterre a szövegek kulcsszavait, kifejezéseit és azokat a részeket, melyek gondolatokat, kérdéseket ébresztettek bennük.
19 Konstruktív vita: a téma ismertetése (eldöntendő kérdés feltevése) után a csoport két fele képviseli a két álláspontot. A két táboron belül a résztvevők párokat alkotnak, akik listát készítenek érveikről. Ezeket (csoporton belül) más párokkal is megosztják. A két csoporton belül kialakulnak az erősebb-gyengébb érvek. A vita megnyitása után mind a két fél kifejtheti álláspontját (kérdéseket tehetnek fel egymásnak). A feladat végén mindenki leírja álláspontját és az azt alátámasztó érveket. Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 349.
18 A hallgatók leírják a poszterre a szövegek kulcsszavait, kifejezéseit és azokat a részeket, melyek gondolatokat, kérdéseket ébresztettek bennük.
19 Konstruktív vita: a téma ismertetése (eldöntendő kérdés feltevése) után a csoport két fele képviseli a két álláspontot. A két táboron belül a résztvevők párokat alkotnak, akik listát készítenek érveikről. Ezeket (csoporton belül) más párokkal is megosztják. A két csoporton belül kialakulnak az erősebb-gyengébb érvek. A vita megnyitása után mind a két fél kifejtheti álláspontját (kérdéseket tehetnek fel egymásnak). A feladat végén mindenki leírja álláspontját és az azt alátámasztó érveket. Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 349.