15. fejezet - A földrajzi és az égi ekvatoriális koordináták kapcsolata

A feladatokat az előbb ismertetett II. ekvatoriálisnak is nevezett koordináta-rendszerben végezzük.

Ha megnézzük a korábban bemutatott ábrát, akkor látható, hogy ebben a rendszerben a Föld és az éggömb egymásba helyezett, egymással koncentrikus gömböknek tekinthetők, amelyek tengelye és egyenlítői síkja azonos. Ebből következik, hogy a földrajzi koordináták és az ekvatoriális koordináták átválthatók egymásba.

A könnyebbik eset a földrajzi szélesség és a deklináció egymásnak való megfeleltetése.

Mind a kettőt az (földi, illetve égi) egyenlítő síkjától a (földi, illetve égi) pólusokig mérjük a föld-, illetve éggömbön.

Példa:

Egy csillag Pécs fölött zenitben delel. Mi ennek a csillagnak a deklinációja?

•Pécs földrajzi szélessége: é.sz. 46°.

•A csillag deklinációja ebből következően D = +46° lesz.

A földrajzi hosszúság és a rektaszcenzió átváltása már nem ennyire egyszerű. Ennek oka, hogy a Föld naponta egyszer megfordul a tengelye körül az álló éggömb alatt. (15.1. ábra)

Egy bizonyos földrajzi hosszúságról nézve mindig más rektaszcenziójú csillagok delelnek különböző magasságban, pl. zenitben.

Csillagászati évkönyvek, vagy számítógépes planetárium programok segítségével bármelyik időpontra megadható az ún. csillagidő. Erről részletes ismertetés olvasható a Gábris Gy. – Marik M. – Szabó J.: Csillagászati földrajz tankönyvben. Egyik definíciója szerint a csillagidő megegyezik egy adott földrajzi pontról delelni látszó csillagok rektaszcenziójával. Azonban ezek az eszközök nem állnak mindig rendelkezésre a tanórákon.

15.1. ábra - Az ábrán látható csillag mindig a 46. északi szélességi kör fölött delel zenitben, csak a Föld forgása miatt percről percre más-más hosszúsági értékkel rendelkező földrajzi hely fölött (szerk.: Gyenizse P.)

Az ábrán látható csillag mindig a 46. északi szélességi kör fölött delel zenitben, csak a Föld forgása miatt percről percre más-más hosszúsági értékkel rendelkező földrajzi hely fölött (szerk.: Gyenizse P.)

A földrajzi hosszúság és a rektaszcenzió átváltásának gyakorlásánál tehetünk egy megszorítást, ami leegyszerűsítheti és csupán egy földgömb segítségével elvégezhetővé teszi az átváltást. A megszorítás abban áll, hogy a számításokat egy bizonyos speciális időpillanatra korlátozzuk. Képzeletben megállítjuk a Föld forgását akkor, amikor éppen a 0° hosszúság fölött delel a 0h rektaszcenzió (azaz Greenwich-ből nézve 0h a csillagidő). Ezt az állapotot mutatja a 15.2. ábra.

Ebben az esetben a földrajzi hosszúság fokokban megadott értéke a „Helyi idő különbség számítása” c. fejezetben tanultak szerint átváltható a rektaszcenziónak megfelelő órára és percre. (Ügyeljünk rá, hogy míg a hosszúsági értékek kelet és nyugat felé is nőnek a greenwich-i nullmeridiántól, addig a rektaszcenzió folyamatosan nő 0h-tól 24h-ig, kelet felé haladva.)

Példa a megszorítással végzett átszámításra:

Egy csillag Pécs fölött zenitben delel. Mi ennek a csillagnak a rekraszcenziója és deklinációja?

•Pécs földrajzi hosszúsága: k.h. 18°. A csillag rektaszcenziója: RA = 18 × 4 min = 72 min = 1h 12m.

•Pécs földrajzi szélessége: é.sz. 46°. A csillag deklinációja ebből következően D = +46° lesz, mint már előzőleg megállapítottuk.

A következőkben olyan feladatokat sorolunk fel, melyekhez nincs szükség eszközökre, tehát csak a földrajzi szélesség és a deklináció átváltását gyakoroltatják.

15.2. ábra - A Pécs felett zenitben delelő csillag ekvatoriális koordinátáinak meghatározása abban a speciális esetben, ha a 0h rektaszcenzió éppen greenwich-i nullmeridián fölött delel (szerk.: Gyenizse P.)

A Pécs felett zenitben delelő csillag ekvatoriális koordinátáinak meghatározása abban a speciális esetben, ha a 0h rektaszcenzió éppen greenwich-i nullmeridián fölött delel (szerk.: Gyenizse P.)

Feladatok:

130.Mely földrajzi szélességen láthatják zeniben azt a csillagot, melynek déklinációja D = 0°

131.D = + 23,5°

132.D = + 30°

133.D = + 47°

134.D = - 34°

135.D = - 66,5°

136.D = + 51°

137.D = - 23,5°

138.D = + 41°

139.D = - 90°

140.Mennyi a Helsinki fölött zenitben delelő csillag deklinációja?

141.Mennyi a Tokió fölött zenitben lévő csillag deklinációja?

142.Mennyi a Lisszabon fölött zenitben delelő csillag deklinációja?

143.Mennyi a Mexico City fölött zenitben delelő csillag deklinációja?

144.Mennyi a Havanna fölött zenitben delelő csillag deklinációja?

145.Mennyi a Fokföld fölött zenitben delelő csillag deklinációja?

146.Mennyi a St. Louis fölött zenitben delelő csillag deklinációja?

147.Mennyi a Lima fölött zenitben delelő csillag deklinációja?

148.Mennyi a Chimborazo fölött zenitben delelő csillag deklinációja?

149.Mennyi a Tűzföld (Horn-fok) fölött zenitben delelő csillag deklinációja?