Környezetfizika az iskolában

Ezt a „kurzust” fizika, kémia, biológia, földrajz, környezettan szakos tanár kollégáknak ajánlom.

A „Tematika” 12 témacsoportot tekint át.

Ezekben hangsúlyozom, hogy

- alakuljon ki a gondolkodásunkban az a „kép”, hogy a környezetünkkel kapcsolatban ENERGETIKAI szempontból tehetünk nagyon rosszat, de jót is,

- egy-egy témacsoportban szereplő fogalmakat, témákat egymással összekapcsolódónak ítéltem, ezért ezeket egyszerre célszerű tárgyalni,

- a szakkifejezések terén igyekszem a szakmai szempontból helyes fogalmakat használni (például a 11. témacsoportban szokjuk meg, hogy „kommunális szilárd, vagy folyékony HULLADÉKRÓL” beszélünk és ne egyszerűsítsük le a SZEMÉT szóra ezeket, bármennyire is ez szerepel a hétköznapi szóhasználatban)

- Az egyes témacsoportok áttekintéséhez „útmutatóként” ajánlom a Környezeti fizika I és II. kurzusok előadásait (kékkel jelöltem meg ezek hivatkozásait; Vigyázat ezeket a jegyzeteket 2013 előtt állítottam össze és még nem aktualizáltam őket!! A hivatkozások jelentős része már „nem működik” és a számszerű adatokat is nagymértékben „túlhaladta” kb. 15 év alatt a világ!!).

Mellékelek még két „példatárat” és két „kérdéscsoportot” is „Fosszilis források” és „Nem fosszilis források” témakörben. A megtanultak ellenőrzésére a végén három dolgozatból is lehet választani.

Ehhez kívánok sok sikert.

Dr. Német Béla

Pécs, 2013. február 9. „újra átnézve”: 2022. február 20.

	Letölthető anyagok címei	Letölthető
1	Tematika
2	Példák: „Fosszilis források”
3	Példák: „Nem fosszilis források”
4	Kérdések: „Fosszilis források”
5	Kérdések: „Nem fosszilis források”
	Dolgozat-1
	Dolgozat-2
	Dolgozat-3

Ehhez a kurzushoz írtam egy általános bevezetést. Kérem, olvassák el.

Tanári szakirányon 2002-2015 között a második évben fordult elő a „Környezetfizika az iskolában” kurzus teljes féléves formában. Bevezetőként összefoglalok néhány gondolatot, mert ez nem egyszerűen egy olyan tantárgy, amelyet el kell viselni annak érdekében, hogy a megfelelő kredit pontot megszerezzük. Ez olyan félév volt, amelynek során, minden pillanatban a jövendőbeli életünkhöz ismerünk meg adatokat, viszonyokat.

ELEMI szintű abból a szempontból, hogy a matematikai előismeretet tekintve itt csak az elemi matematikai műveletek ismeretére van szükség. Sokkal nagyobb kihívást jelent olyan tények megismerése, elemzése, kritikája, amelyekről a jelenlegi felszínes környezet képünk alapján (2010-ben, de még 2022-ben is) nem döbbenünk rá, hogy rövid időn belül („már holnaptól kezdve”) jelentősen másképpen lesz célszerű élnünk, élniük, mint ahogy azt eddig tettük, tették.

Gondolom, hogy egyetértünk a következőkben: annak ellenére, hogy a vízcsapból is a „környezeti” ez, meg az „folyik”, nagyon felszínes az ismeretünk a társadalmunkban a tevékenységeink környezeti következményeiről. Napjainkban talán még inkább érvényben van az emberiségnek az olyan öntelt személetmódja, hogy „legyőzzük a természetet” (ezt 40-50 évvel ezelőtt mondta a világ keleten és nyugaton kellő határozottsággal). Társadalmi viselkedésünk még mindig ennek megfelelő. Alapvető kérdés: lehet-e, és hogyan lehet ezen a magatartásunkon változtatni. Lehet-e az idősebbek gondolkodásmódját megváltoztatni, vagy csak azt lehet remélni, hogy majd az új generációknak, ha valami mást mutatunk, számukra majd az lesz a TERMÉSZETES.

Azok tények, hogy a véges mennyiségben meglevő fosszilis forrásokból (kőolaj, földgáz) a könnyebben hozzáférhető mennyiségnek rövid 50-60 év alatt, talán már a felét is felhasználtuk. Ezek felhasználásával, sokszor egyszerűen elégetésével az emberiség leggazdagabb egy hatod része (ebbe mi is beletartozunk) az utóbbi 30 év alatt vészesen hozzájárult ahhoz, hogy akár 20 éven belül bekövetkezzen olyan klímaváltozás, amelyet már nem tudunk „megfogni”. A hatalmas technikai tudásunk és gazdagságunk mellett, jelenleg a Föld lakosságának a negyed része nem ismeri azokat a termesztés módszereket, amelyekkel el tudná látni magát legalább elemi szinten elfogadható ivóvízzel, és élelemmel.

A felépített tematika „indoklása”:

Az én felfogásom, (James Lovelock. Gaia-elmélete alapján még inkább) hogy teljességében (nem csak fizika, biológia, kémia, számítástechnika, társadalmi, gazdasági ismeretek, lélektan,…) kell hozzányúlni a környezetünk megértéséhez, mert csak komplex ismeretek birtokában sikerül hatékonyan cselekedni. Fontos felismerés, hogy a legtöbb (akár 80-85 %-ban) környezeti kárt, környezetterhelő tevékenységeket a nagyon rövid idő alatt nagyon sokszorosára megnövelt energiaéhségünk kielégítése, az emberiség felének nagyon megnövekedett energia fogyasztása eredményezte. A sok tudomány közül az energetika (energia gazdálkodás) meglevő problémáit és a jövőbeli kihívásait legjobban a FIZIKA képes „megérteni”. Egyébként is a fizikának van meg az a kidolgozott képessége, hogy rendszereket elemezzen és írjon le úgy, hogy fogalmakat vezet be, függvénykapcsolatokat ismer fel, és rendszerek „viselkedését megfelelő szempont szerint optimalizálja.”

Ezek alapján a környezetfizika (felfogásom szerint) a környezetünk (természeti környezet, épített környezet, társadalmi környezet) védelmére vonatkozó ismereteket (környezetvédelem, környezetterhelés, környezetgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, körforgásos gazdaság) energetikai szemléletben tárgyalja.

Ilyen szemléletben olyan ismeretekre teszünk szert, amelyek birtokában rácsodálkozunk önmagunkra, hogy milyen komoly hibák sorozatát követjük el a környezetünkkel szemben, DE ezzel egyetemben saját magunkkal szemben is. Új látásmódra, új gondolkodásmódra, paradigmaváltásra van szükségünk.

Akinek még nincs kialakult „fogyasztói társadalmi” gondolkodásmódja, annak „rögtön” a TERMÉSZET vezérelt viselkedést lehet bemutatni, és meglehet, hogy ez lesz számára a magától érthető. Ennek az új szemléletmódnak, ismeretek halmazának a bemutatását valóban az iskolában (egyszerű viselkedési mintákat pedig már az óvodában) kell elkezdeni. Ilyen gondolkodásmód, ismeret rendszer kialakítása olyan kísérlet, amely eredményeinek élvezői az Önök gyermekei, unokái lesznek.

Ehhez kívánok sok sikert.

Dr. Német Béla

Pécs, 2013. február 9. „újra átnézve”: 2022. február 20.