Bezerédj II. Mihály a szerdahelyi ág törzsatyja volt. Bessenyey Klárával kötött házasságából két fiú utódja származott: József és II. Ferenc. Innen kerültek ki a Győr vármegye birtokos társadalmában, a megyei politizáló elitben meghatározó Bezerédjek. II. Mihály unokája, III. Mihály, a 18. század végi Győr vármegye alispáni hivatalát, országgyűlési követségét is elnyerte, s 1786-ban hétszemélynöki hivatalt is viselt. Gindly Zsófiával kötött frigyükből négy fiú született; Bezerédj I. Ignác, Bezerédj III. Ferenc (akinek Zsófia leánya gr. Zichy János felesége lett), az utódok nélkül elhalt Bezerédj IV. Mihály és Bezerédj III. István.  Bezerédj I. Ignác a családtörténeti irodalom szerint 1791-ben a Hétszemélyes tábla egyik bírájaként a Királyi Kúria nagybíráinak egyike volt. Fia Bezerédj II. Ignác hivatali pályája is szervesen kapcsolódott Győr vármegye 19. század első felének történetéhez. 1816 és 1823 között a sokoróaljai járás főszolgabírája, 1823-tól 1828-ig Győr vármegye másod, majd 1828 és 1842 között első alispáni hivatalát töltötte be. Másik fia, Bezerédj Miklós (1793-1867) hősiesen harcolt az 1848-1849-es szabadságharcban. A Kuczuránál táborozó szent-tamási szerbeket megtámadta és szétszórta. A szabadságharc leverése után elítélték, majd kegyelmet kapott. Miklós unokaöccsét, Bezerédj Lajost (1815-1868) is a szabadságharc hős katonájaként tiszteli a nemzet.  A szabadságharc idején huszár ezredesként szolgált a vezérkarnál. A fegyverletétel után először halálra, majd 16 év várfogságra ítélték.

Bezerédj III. István és Felsőbüki Nagy Erzsébet házasságából két fiú utód származott, a híres reformpolitikus Bezerédj IV. István (1796-1856) és testvére Bezerédj III. Pál (1798-1864).     A Felsőbüki Nagy-család hiteles őse feltehetően Nagy Benedek, aki 1616. március 17-én Prágában kelt oklevéllel kapott nemességet II. Mátyás királytól. Ha megvizsgáljuk a Felsőbüki Nagy-család történelmi szereplését, akkor megállapíthatjuk, hogy jelentős, tehetséges családról van szó.

 A Bezerédj-család szerdahelyi ága a dúsgazdag Gindly-családdal való házasodás révén került a 19. században Tolna vármegyébe. Gindl Fülöp Orbán és Balázs Ferdinánd I. Lipóttól birtokadományt kapott, köztük a Tolna vármegyei Apáti és Hidja pusztákat. Az 1786-os első magyarországi népszámlálás során jelzik, hogy Apátiban 8 házban 17 család, összesen 86 személy, míg Hidja pusztán 13 házban 114 lélek élt, valamennyien zsellérek. A Tolna megyei Gindly-birtok egy részét édesapjával együtt István örökölte (Kurucz Rózsa, 2000).

Bezerédj IV. István beleszületett abba nemesi rétegbe, amely a megyei közigazgatási pozíciókat a kezében tartotta, s országos tisztségeket is betöltött. A Bezerédjek több vármegyét képviseltek az országgyűléseken, magas beosztású tisztségviselők voltak: pl. alispánok, vármegyei főjegyzők, főszolgabírók, táblabírók, kerületi táblai elnökök.  István édesapja, Bezerédj III. István, Sopron megyei főszolgabíró, táblabíró; nagybátyja, Bezerédj IV. Mihály, Győr vármegyei alispán; anyai nagyapja, Felsőbüki Nagy Sándor,  Sopron  vármegyei  alispán, országgyűlési  követ; nagybátyja, Felsőbüki Nagy Pál, a híres ellenzéki országgyűlési követ; apósa, Bezerédj VI. György Vas és Veszprém vármegye országgyűlési követe, a Királyi Tábla bírája, a kőszegi kerületi tábla elnöke.

A két Bezerédj fiú gyermekkorát Szerdahelyen töltötte. Oktatásukat magántanítók végezték a családi háznál. Bezerédj István középiskolai tanulmányait Sopronban végezte a katolikus főgimnáziumban.  A gimnázium befejezése után Pozsonyban folytatott jogi tanulmányokat, s 1815-ben jeles eredményű bizonyítványt szerzett. Joggyakornoki idejét a vámoscsaládi ágból származó Bezerédj VI. György megyei főjegyzőnél töltötte Veszprémben. Itt került közelebbi kapcsolatba annak leányával, Bezerédj Amáliával, leendő feleségével,  s  a „szép kuzint”− ahogy Amáliát nevezte −,  rajzolni és festeni tanította.  Mély barátság, majd szerelem alakult ki kettejük között.