10. fejezet - Zónaidő különbség számítása

A vasúti közlekedés fejlődése miatt a 19. század végén bevezették a zónaidőt. Erről részletesen a Gábris Gy. - Marik M. - Szabó J.: Csillagászati földrajz tankönyvben olvashatunk.

A Földet 24 db, egyenként 15° széles időzónára osztották be. Ezek határait a társadalmi-gazdasági érdekek módosították. A zónán belül mindenütt a középmeridián középszoláris ideje érvényesül. Ha kelet felé haladunk, akkor az időzóna határának átlépésekor pontosan egy órával kell előre, ha nyugat felé haladunk át rajta, akkor egy órával vissza kell állítanunk az óránkat.

Egyes országok, területek az elvileg rájuk eső zónaidőtől eltérő időt használnak, amelyet dekretális időnek nevezünk.

A zónaidő különbséget számíthatjuk, vagy leolvashatjuk az időzónákat mutató térképről. Az utóbbi pontosabb, teljesen megfelel a valóságnak (pl. a dekretális időt is figyelembe, veszi).

Példa:

Határozzuk meg Pécs és Tokió zónaidő különbségét! Hány óra van Pécsett, ha Tokióban zónaidő szerint 13h 30m?

A megoldás menete térkép használata esetén:

•Keressük meg az időzóna-térképen Tokiót és Pécset. Számoljuk meg, hány időzónányi különbség van a kettő között! Tokió a +9-es, Pécs a +1-es időzónában fekszik. A kettő különbsége tehát 8 időzóna.

•Tokiótól Pécs nyugatra található, ezért kivonjuk a 8 órát a tokiói időből. 13h 30m - 8 h = 5h 30m.

A megoldás menete közelítő számítással:

•Olvassuk le a földgömbről a két város földrajzi hosszúsági értékeit! Tokió: k.h. 139°; Pécs: k.h. 18°.

•Számítsuk ki a hosszúságkülönbségüket! Δλ = 139° - 18° = 121°

•Hány 15° széles időzónának feleltethető meg ez a hosszúság-különbség? 8 × 15°= 120° és marad 1°. Ez 8 teljes időzónát jelent, valamint azt, hogy elméleti modellünk szerint 1°-nyit átléptünk a 9. időzónába is. Tehát a közelítő számítás szerint 9 időzónányi különbség jön ki.

•Ezen módszer szerint: 13h 30m - 9 h = 4h 30m.

•Tokióban a modellszámítás szerint 4h 30m van ekkor zónaidőben mérve.

A megoldás menete közelítő számítással:

•Olvassuk le a földgömbről a két város földrajzi hosszúsági értékeit! Tokió: k.h. 139°; Pécs: k.h. 18°.

•Számítsuk ki a hosszúságkülönbségüket! Δλ = 139° - 18° = 121°

•Hány 15° széles időzónának feleltethető meg ez a hosszúság-különbség? 8 × 15°= 120° és marad 1°. Ez 8 teljes időzónát jelent, valamint azt, hogy elméleti modellünk szerint 1°-nyit átléptünk a 9. időzónába is. Tehát a közelítő számítás szerint 9 időzónányi különbség jön ki.

•Ezen módszer szerint: 13h 30m - 9 h = 4h 30m.

•Tokióban a modellszámítás szerint 4h 30m van ekkor zónaidőben mérve.