Szilur (444-416)

A Szilurban (kelta néptörzs neve) az északi kontinensek közelebb kerülnek, Gondwana tovább vándorol délre de a kontinensek helyzete lényegileg nem változik az ordovíciumhoz képest. A korszak eleji hűvös időszak után az éghajlat többnyire meleg, kiegyenlített. 47. ábra

14.47. ábra - A Föld a szilúrban

A Föld a szilúrban


Jellemzőek a sekélytengerek, a korallok és a gerinctelenek uralma, a legtöbb tengeri rend szélesen elterjedt. 48. ábra

14.48. ábra - Élet a szilúrban

Élet a szilúrban


1.: Sargassum-típusú algák (Phaeophyta) / Legalsó-szilur-recens / Méret: akár több száz méter

2.: Halimeda-típusú algák (Chlorophyta) / középső-szilur-recens / Méret: 15 - 70 cm

3.: Fucus-típusú algák (Phaeophyta) / felső-ordovícium?-recens / Méret: 5 cm - néhány méterig

4.: Ectocarpus-típusú algák (Phaeophyta) / Középső-szilur-recens / Méret: 0,5 cm - 3 cm

A: Sanchaspis (Agnatha) / felső-szilur / Méret: 6 – 10 cm

B: Galeaspis (Agnatha) / felső-szilur-alsó-devon /

C: Birkenia (Agnatha) / felső-szilur / Méret: 6 cm

D: Jamoytius (Agnatha) / felső-szilur /Méret: 15 cm

E: Otarion diffractum (Trilobitomorpha s. str.) / középső-ordovícium-középső-devon / Méret: 1 cm tüskék nélkül

F: Deiphon forbesi (Trilobitomorpha s. str.) / középső-felső-szilur / Méret: cca. 3 – 4 cm

G: Acutiramus macropthalmus Cumingsii (a. e. Pterygotus) (Eurypterida) / felső-szilur / Méret: 3,75 m!!!

H: (Para)Megalograptus ocelli (?) (Eurypterida) / felső-ordovícium-felső szilur / Méret: 4,2 m!!!

A korszak kezdetén a növényi fotoszintézis hatására a légköri oxigén szintje megnőtt (mai érték 10%-a), lehetővé téve az ózonréteg kialakulását. Ennek következtében a Földet ért UV sugárzás jelentősen lecsökkent, így nyitva teret az élet szárazföldi radiációjához.

Megjelennek az első szárazföldi állatok, hajtásos növények és gombák. Az első, szárazföldön megjelenő gomba az Oomycoták közé tartozik, a felső-szilurból ismert.

Növények

Az első hajtásos növények az ősharasztok (Phylophytopsida) és a korpafűfélék, melyek kb. 10 cm-esek voltak. Az első ismert edényes (vaszkuláris, tracheophya) növény, a Cooksonia ősharaszt a felső-szilurból (425 millió éves) ismert. Ezek a még gyökértelen, levéltelen növények, rövid (10 cm), felfelé álló hajtásaikkal fogták fel a napfényt, és ágaskodva eresztették szélnek spóráikat. 49. ábra 50. ábra Felső szilurban élt a Steganocheta striata (Rhyniophytophyta) 50. ábra. A megnövekedett légköri oxigén következtében kialakultak az első futótüzek.

14.49. ábra - Cooksonia fosszíliák

Cooksonia fosszíliák


14.50. ábra - Bal: Cooksonia sporofiton (fent) és aminek gametofitonja a Scyadophyton (szürke). Jobb: Steganotheca striata- (Rhyniophytophyta) /felső-szilur/

Bal: Cooksonia sporofiton (fent) és aminek gametofitonja a Scyadophyton (szürke). Jobb: Steganotheca striata- (Rhyniophytophyta) /felső-szilur/


A növények evolúciójáról általánosan elmondhatjuk, hogy „egy irányba zajlik”: a haploid gametofiton redukálódik, míg a diploid sporofiton differenciálódik. A fenti folyamattal párhuzamosan zajlik a heterospória kialakulása, aminek szélsőséges formája a magképzés.

Állatok

A szilur a négysugaras- (Rugosa) és fenéklemezes (Tabulata) korallok virágkora, óriási korallzátonyokat építenek. Elterjedtek a csalánozók, brachiopódák, graptoliták, conodonták, a trilobiták továbbra is jelentősek. A Nautilusok, csigák, tüskésbőrűek továbbfejlődnek: változatosak a tengeri liliomok 51. ábra. Az Eurypteridák is tovább terjednek.

14.51. ábra - Tengeri liliomok a szilúrból

Tengeri liliomok a szilúrból


Az állkapocs nélküli halaknak a szilurból nagyszámú, a devonból (416-360) kimondottan változatos leleteik kerültek elő, de a közben kialakuló állkapoccsal rendelkező formák felülmúlták őket, ma élő néhány formájuk (ingolák, nyálkahalak) élősködők, illetve dögevők. Jellemzőik: csont csigolyák, bordák, úszósugarak és koponya megléte, csontlemezek a bőrön. http://www.bio102.net/bio102/fish.htm

A porcos halak (Condrichthyes) ma élő képviselőik a cápák, ráják. Az agykoponyájuk is porcos, kopoltyúréseik szabadba nyílóak, szájnyílásuk a hasoldalon van. Úszóhólyagjuk nincs, bőrfogak (plakoid pikkelyek) vannak a kültakarón. Egyes cápák a 25 m-es méretet is elérték. Csak fogaik fosszilizálódtak. A cápák 410 millió éve jelentek meg.

A szilurban megjelenő csontos halak (Osteichthyes) első képviselői a sugaras-úszójúak (Actinopterygii, 430) voltak, melyekhez a mai halak többsége is tartozik. A csontos halak másik csoportja a húsos (v izmos) úszójúak (Sarcopterygii) is kialakultak (420) és feltehetően a páncélos halak sósvízi dominanciája miatt az édesvizekben is elterjedtek.

Az első szárazföldi állatok (430) ízeltlábúak (Arthropoda) voltak: a soklábúakhoz (Myriapoda) tartozó ősi százlábúak, őspókok (pókszabásúak). Bár rovar fosszíliát nem találtak ebből a korból, valószínű megjelentek a rovarok ősei is (Hexapoda).